Első napok

Sziasztok!

2017.11.05-06.

Már három napja itt vagyunk, ami hihetetlen, de kezdem az elején.
A gépünk vasárnap 19:35kor indult volna, de legalább 10 perccel később szálltunk fel. Egyébként, első repülős élménynek nem volt rossz. Nem voltam rosszul, csak a fejem fájt, de betudom az izgatottságnak, és hogy nem sokat ettem-ittam aznap. Emellett minden szupi volt. Igaz, mire leszálltunk a gépről Koppenhágában, mindannyian nagyon éhesek voltunk. Megoldottuk, az a lényeg. Ezután felszálltunk egy vonatra, majd 4 és fél óra alatt ideértünk Aarhusba, ezután még egy negyed órás séta következett és hétfőn fél4 körül megérkeztünk a szállásra. Annyira fáradtak voltunk, hogy szinte azonnal elaludtunk, persze a többiek tudtak aludni a vonaton is...Ők szerencsések voltak. Nekem fél óra jutott, 3 részletben. De, egy kedves, aranyos fiú segített felpakolni a bőröndöket a magasba, őrök hála érte innen is!

Nem mondanám, hogy jót aludtunk, de 9körül már ébren volt mindenki, majd egy gyors tusolás után nyakunkba vettük a várost. Sétáltunk a part mentén, voltunk a dómban,  kávéztunk (ez nagyon fontos volt, igazából az elsődleges célpont egy kávézó volt), majd kettőre jött értünk Jan, aki az összeköttető a dánok és magyarok között. Segített megcsináltatni a bérleteket, majd megmutatta kinek merre kell fel-, leszállnia, és egy táblázatot is adott, hogy mikor vannak járatok. Ezután sétáltunk még a környéken, és megemlítette, hogy most pénteken lesz a karácsonyi parádé, amit természetesen nem hagyunk ki a lányokkal. A jó az egészben az, hogy mindenkinek a "Santa Claus is coming to town" jutott eszébe, így egy darabig azt énekelgettük. Miután Jan elbúcsúzott, kerestünk egy újabb kávézót, és sikerült rátalálni Dánia egyik legjobbjára (halkan megsúgom, Starbucks szinte minden sarkon van..szinte, de mi másikat választottunk). A világ legfinomabb narancsos-csokis "karácsony ízű" latteját ittam ott, majd bementünk a Netto nevezetű marketbe, ahol kicsit bevásároltunk. Fura, hogy minden dánul van, alig találni angol feliratot a termékeken, úgyhogy tippelünk és fordítózunk vásárlásnál.  A város nagyjából már fel van díszítve, de majd csak pénteken kapcsolják fel a főbb fényeket.
Este még látogatóink is voltak, ami miatt jól alakult az esténk.

2017.11.07.

Kedden, vagyis tegnap szintén nem sokat aludtunk, de már alakulunk. Domit, Tanárnőt és engem fél10 és 10 között felvett Jan, és elvitt a gyakorlati helyünkre, ami fél órányira van a szállástól, egy Tranbjerg nevezetű kisvárosban..nem is tudom minek nevezzem, sokat nem láttunk belőle. A mentorunk, Carina nagyon aranyos és sokat segít. Körbevezetett minket, beszélgettünk, majd dél körül már úton voltunk vissza a szállásra. Nóri délre ment az ellenkező irányba egy oviba. Miután Ő is visszaért és Tanárnő is, elindultunk az őzikés marselisborg-i Dyrehave-ba (itt a ragokkal bajban vagyok). Nagyon barátságosak a bambik, bár most elég sokszor hallottuk a párosodni szándékozó egyedek hangját, ebből kifolyólag nem sokáig maradtunk.
Amúgy, miután leszálltunk a buszról, a parkig a part mentén mentünk, és visszafelé is ott jöttünk. Gyönyörű látvány volt, alig akartunk eljönni onnan. Ja, és van a közelben egy épület, ami házasságra egészen alkalmas, és én jutottam eszébe a helyről Tanárnőnek, ami vicces volt, tekintve hogy csak Dominak van barátja. De legalább már tudom, hol lesz az esküvőm(a repjegyeket magatok álljátok, bocsi).
Nem sikerült időben lefeküdni, de ez betudható a késői kelésnek reggel.

2017.11.08.

Ma reggel 5óra alvás után kezdetét vette az, ami miatt igazából itt vagyunk. Megvolt az első hivatalos gyakorlatunk, itt Dániában. Teljesen más, mint otthon. Nem rohannak a dolgozók, a lakók is aranyosak. Van egy német lány is, aki még tanul, és a nyelvet is 10 hónapja kezdte. Vele gyorsan szót értettünk.
A mentorunk és a munkatársai segítenek, elmagyaráznak mindent.
Egyébként, maga az épület, 4 részből áll, és a főépületeken belül vannak apartmanok az idős lakók részére (megkérdezem majd, hogy csinálhatok-e néhány képet). Az apartmanok szolgálják az otthonos környezetet, egy konyha-nappalival, egy hálószobával és egy fürdőszobával. Mindenkinek megvan a saját lakrésze, emellett két nagyobb közös ebédlő/társalgó van, ahol az étkezések zajlanak azoknak, akik nem az apartmanjaikban töltik ezt az időszakot.
Ma mi is résztvettünk az ebéd kiosztásában. Ami érdekes volt, hogy a lakókkal együtt az ott dolgozók is leülnek, együtt esznek, beszélgetnek. Carina szerint az otthonban, ez a Hygge egyik fajtája.

Délelőtt, a szemben lévő oviból jöttek gyerekek és énekeltek az időseknek. Ilyet sem látni mindennap Magyarországon. Nagyon édesek voltak..kár, hogy nem tudtunk velük beszélgetni. Apropó kommunikáció. Nekünk kimerül abban, hogy a dolgozókkal tudunk angolul beszélni, a lakók csak dánul beszélnek, így csak mosolyogni tudunk.
Segítettünk elpakolni, majd egy gyors megbeszélés következett a mai történésekről, ezután elengedtek minket.

Visszaérve Domi bérletet intézett, majd ideiglenes otthonunkban elaludt, addig én elmentem Nóri elé, és bevásároltunk a spagettihez. Vacsit főztem, Nóri tésztát, ezután jóízűen elfogyasztottuk. Most meg pihenés gyanánt filmet fogunk nézni.

Két nap múlva megint jelentkezem, addigis jók legyetek otthon! :)

Bella