Erasmus +

Sziasztok!

Megint itt vagyok. Ma egy KICSIT részletezni fogom magát a pályázatot. Kitérek a jelentkezésünkre, a feltételekre és a juttatásokra is, amiket kapunk. Igazából, nagyon kedvező az egész program.

Az Erasmus + röviden megfogalmazva, egy olyan program, amely külföldön biztosít tanulást és/vagy gyakorlatot fiatalok számára. Részletesebben itt (a linkre "itt" kattintva elérhető).

A pályázatról először 13. év elején hallottam hivatalosan ( nem hivatalosan az iskola honlapján olvasgattam róla), ekkor még nem voltunk biztosak benne, hogy ránk is vonatkozik a kiírás. Persze vonatkozott, de ezt még időben megtudtuk. Személy szerint, nem is szándékoztam első körben pályázni, de ahogy telt- múlt az idő, illetve közeledett az év vége, a hozzáállásom is megváltozott a témával kapcsolatban. Elkezdtem morfondírozni azon, hogy éljek-e a lehetőséggel, miszerint életem talán egyik legmeghatározóbb időszakát tölthetem majd el egy másik országban, ami kihathat akár a még nem igazán létező ápolói karrieremre, vagy hagyom az egészet, amit persze később bánni fogok, mert miért ne tenném?! Egy másik ország, teljesen más egészségügyi rendszerrel, kultúrával, szokással. MUSZÁJ látnom! Az pedig, hogy közben szabadidőnk is lesz és felfedezhetjük a várost és környékét, csak pluszt ad az egészhez. Mondhatjuk egy mini nyaralásnak - novemberben-, egy kis gyakorlattal egybekötve. Mert igen, gyakorlat teljesítés céljából vágunk neki a kalandnak.

Domi és Én ápolóként megyünk ki egy idősek otthonába, Nóri pedig egy óvodában tölti majd az egy hónapos gyakorlatát kisgyermek gondozóként. (Róluk egyébként a későbbi "Kérdezz- felelek" posztban több is kiderül).

A jelentkezésünk abból állt, hogy írnunk kellett két nyelven egy önéletrajzot, illetve egy motivációs levelet (éljen az önreklám!), ezt az iskola tanárai - közöttük a pályázatért felelős szervező- áttanulmányozták, majd egy elbeszélgetés után, szintén két nyelven ( nem volt olyan szörnyű, mint ahogyan hangzik) kiválasztották a szerencsés ápolókat és kisgyermek gondozót. Egyébként, tőlünk ápolók közül hatan, Nóriéktól négyen merészkedtünk megpróbálni.

A feltétel igazából az volt, hogy elhivatottak legyünk, ne féljünk megszólalni, legyen valamennyi tapasztalatunk idősekkel és kisgyermekekkel. Különösebb követelményt nem nagyon tudok mondani, hiszen még mi sem igazán fogtuk fel az egészet, és még nem is annyira ismerjük magát az Erasmust. Később még többet tudok mondani és a Lányok is. :)

Miután kiörömködtük magunkat egymásra borulva (örömkönnyekkel), váltottunk pár szót a tanárokkal, többek között az indulás előtti plusz nyelvi felkészítőről, valamint a fontos tudnivalókról (mit vigyünk, hol vásároljunk, hol együnk, stb.).

Nyáron és az év legeslegelején konzultáció volt a dán összekötőnkkel, szerződés lett írva, repjegyek foglalva. Módosítások is lettek beiktatva, ugyanis az eredeti októberi indulás helyett novemberben indulunk, és a tervezett hazaérkezéstől eltérően egy nappal tovább maradunk, aminek külön örülök, mivel beleesik az adventi időszak eleje. Karácsony-mániásként első dolgom lesz kilátogatni a vásárba, amint lehetőség lesz rá, de erről is majd később.

A legjobb az egészben, hogy ez egy ösztöndíj program, így minden adott, a repülőjegytől kezdve a szállásig, szinte csak magunkat kell vinnünk és persze ruhákat.

Hirtelen (két nap tervezés után) ennyi jutott eszembe. Természetesen részletesebb információk is elhangzanak majd a kint tartózkodás és a többi élménybeszámoló publikálása alatt.

Nemsokára újra jelentkezem, ezúttal a lányokkal! 

Bella